Késések+Köszönet

Sziasztok.
Azt szeretném mondani, hogy a nyári szünetben kisebb késésekkel tudom majd hozni a részeket..
Tudom a legtöbb író most ér rá legjobban de mi, mint minden nyáron megyünk mindenfele. Most is éppen nyaraláson vagyok. Az új résszel kapcsolatban, készül és hamarosan olvasni fogjátok csak egy kis türelem.:)

A másik dolog pedig rettentően fel vagyok dobva. 4500+ megtekintés és 16 feliratkozó. Köszönök mindent nektek. Nélkületek sehol se lennék.<3

Lots of love.

Secret.

Hey EveryBody.

Mint mondtam hétvégén hozok még egy részt és tádámm. Reménykedek benne, hogy elnyeri a tetszéseteket. Komizzatok, Pipáljatok vagy Iratkozzatok fel. Csók.

/Niall szemszöge/

Idegesen róttam London utcáit. Nem tudtam felfogni, hogy Harry mit művelt. Mondjuk, még arra se tudnám fogni, hogy annyira meghatotta volna Diana szökése mivel az Ő elmondása szerint semmi érzelmet nem táplált felé.

Megérkeztem Harry háza elé. Mikor beléptem nagy kiabálás fogadott.

- Harry, a fenébe is meg tudod mondani mi a szarért csináltad?? – üvöltött Louis.

- Louis, kérlek. Hagyj aludni. – döntötte le a fejét.

- Bocs, de én is itt vagyok. – intettem.

- Hello Niall. Kérlek, csinálj vele valamit, mert megőrjít. Ha Paul vagy a rajongók valamit is megtudnak, ebből az incidensből nagyon nagy bajban leszünk. – oktatott ki Loui.

- Nyugodj meg. Mindennel tisztában vagyok. – nyugtatgattam - És most Harry – sétáltam oda hozzá – Felmegyünk a szobádba és tisztázzuk a dolgokat. – húztam magam után Harry-t

- Akkor majd hívj, ha van valami. Hali. – köszönt el Louis.

Felvonszoltam Harry-t leültettem az ágyra. Az első dolgom az volt, hogy lekeverjek neki egy pofont.

- Mi a franc Niall? – szitkozódott.

- Én is ezt kérdezném Harry. Tudod, ha nem talált volna rád Louis egy csomó füves cigivel a környezetedben, akkor nem kaptál volna pofont. Miért csináltad haver? Mi okod volt rá? Gondoltál egyáltalán a rajongókra? Ha megtudják mi lesz rólad a véleményük?

- Elegem van Niall az van. Elegem van. Mindenből. – emelte fel a hangját.

- Azért maradtam itt veled, hogy elmond nekem a problémáid. Itt az idő Hazz, hallgatlak.

- Biztosan szeretnéd hallani a magyarázatot? – nézett a szemeimbe.

- Biztosan. – bólintottam.

- Azért raboltam el Diana-t, mert azt akartam, hogy örökre velem. Halálosan szerelmes voltam belé akkor… és … és most. Miatta tettem azt, amit az előbb elkövettem. Iszonyatosan szégyellem, de az időt nem lehet visszatekerni. Ha lehetne, megtenném. – még mindig rám nézett és egy kósza könnycsepp próbált kiszökni a szemeiből, de gyorsan letörölte.

Legszívesebben megöleltem volna, de akkor tudtára adta volna, hogy nem haragszom rá, ami hazugság mivel nagyon is haragudtam rá.

- De azt még nem mondtam el, hogy ugye ma van a szülinapja és meg akartam lepni. Elvittem egy szórakozóhelyre és hát túlságosan sokat ittam. Erőszakoskodtam vele. Aztán mondta, hogy jöjjünk haza. Oké. Hazajöttünk Ő felment a szobájába és nyakig magára húzta a takarót. Felmentem és hát tudod, milyen vagyok, amikor iszok. Szóval lerántottam róla a takarót és a ruháját, Diana pedig megrúgott Ott. A takarót magával vitte és elrohant. Kifutottam utána, de akkor már senkit nem láttam. Visszajöttem, és ugye a szomszédom cigiket árusít. Kértem tőle három dobozzal, felbontottam néhány üveg whisky-t, amikbe még bele se kóstoltam és elkezdtem egymagamba „mulatni”. Azután Louis-t felhívtam, hogy a jövő heti koncertet mondják le, mert nem akarok elmenni. Átjött és jól kiosztott, hogy milyen felelőtlen seggfej vagyok. És akkor a többit meg te is tudod. –mondta Harry, aminek az egy negyedét már én is tudtam.

Harry meglepő módon odajött hozzám és egy ’ Köszönöm ’- öt tátogott el.

- Nekem mennem kéne, mert vendégem volt mielőtt eljöttem volna ide. – törtem meg a csendet.

- Haver, becsajoztál? – kuncogott.

- Hát, alakulóban van a dolog. – hazudtam.

- Akkor sok sikert. És most menj, foglalkozz vele is. – mosolygott.

- Rendben. De előtte ígérd meg. Soha nem csinálsz többször ilyet. –álltam meg az ajtóban.

- Megígérem.

- Szia Hazz. – intettem.

- Szia Niall. –köszönt el.

Becsuktam magam mögött a bejárati ajtót, remélve, hogy Harry nem csinál több ilyesféle őrültséget.  De viszont örültem neki, hogy elmondta az igazat, ha még én nem is.

Útközben sokat gondolkodtam azzal kapcsoltban, hogy mi lenne, ha elmondanám, hogy a „barátnő jelölt” aki igazából nem is barátnő jelölt az Diana. De azt semmiképpen sem csinálhattam mivel Dianának megígértem, hogy nem árulom el, hogy nálam húzza meg magát. 

Mikor hazaértem nagy csend volt a házban. Ebből arra következtettem, hogy Diana alszik. Felmentem a szobámba és beigazolódott a kijelentésem. Diana nyugodtan aludt. Az ébresztőt beállítottam mivel nem volt bevásárolva. Levettem a cipőt, a zoknimat, a pólómat és a nadrágomat majd szépen óvatosan befeküdtem Diana mellé a kényelmes ágyba.

***

Reggel a telefonom ébresztésére keltem. Hál’ istennek a mellettem nyugodtan alvó lányt nem sikerült felébresztenem. Gyorsan magamra kaptam a ruhákat és elindultam a háztól nem messze levő kisboltba. Úgy döntöttem egy kis omlettet fogok összedobni ebédre pedig csirkét csinálok. Reméltem, hogy jól fog sikerülni nem úgy, mint a múltkori, ami teljesen szénné volt égve. Bementem a boltba, bedobáltam a kosárba a dolgokat majd a pénztárhoz mentem. Nagyon aranyos néni állt ott. Kért egy aláírást majd fizettem és elmentem.

/Diana szemszöge/

Álmosan néztem körbe a szobában ahol voltam. Mikor beszippantottam a levegőt rájöttem, hogy ez Niall szobája és akkor beugrott a tegnapi nap. A Harry-s dolog, amikor futottam az utcán, amikor Niall befogadott. Ekkor jutott eszembe: Hol van Niall? Lehúztam magamról a takarót és kiléptem az ajtón. Lementem a lépcsőn és abban a pillanatban ajtónyitódást hallottam. Lefutottam és akkor láttam, hogy Niall jött meg szatyorral a kezében.

- Jó reggelt. – szólt hozzám édes hangján.

- Szia. – mosolyogtam.

- Jól aludtál? – kérdezte.

- Igen. És tényleg még egyszer köszönök mindent. - hálálkodtam.

- Semmiség. Viszont van egy kis bökkenő. Voltam Harrynél, de majd reggelinél mindent elmondok, hogy mi volt, de a cuccaidat most elég nehézkes lenne elhozni, így arra jutottam, mivel együtt nyilvánosan nem mutatkozhatunk és neked nincs is ruhád, így majd ha megreggeliztünk te megmondod a méreteket és elmegyek, veszek neked néhány ruhát. Jó lesz? – tette le a konyhapultra a szatyrot.

- Én.. Én szóhoz sem jutok. Köszönöm szépen. – rohantam oda hozzá majd szorosan átöleltem. Visszaölelt és olyan jól éreztem kezei közt magamat.

- Nekiállok a kajának, mert éhen fogok halni. – vigyorgott.

- Rendben. Segítsek?

- Ha szeretnél.

Bementem én is a konyhába, és együtt nekiláttunk a reggelinek...

Hosszú éjszaka

Elnézést mindenkitől. Tudom, hogy késtem, de egyrészt osztály kirándulni voltunk ahol nem volt net másrészt pedig a hét mindennapján dolgozatot írtunk. Kárpótlásként lehet, hogy hétvégén hozok még egy részt.:)  xx Dorina.

Szavai hallatán mintha kijózanodtam volna. Én szeretem Harry-t, de most teljesen részeg, és ha józan lenne, biztosan nem mondana ilyet.

- Harry, menjünk inkább haza. –kérleltem.

- Nem értetted mit mondtam? –emelte fel hangját.

- Értettem, de kérlek. induljunk.

- Akkor gyere, menjünk –rángatott maga után.

Bedugott az autóba, ő is beült és hirtelen rányomott a gázra. Nem értem mire ez a nagy sietség. 

- Nem szeretnél kicsit lassítani? –fordítottam felé a fejem.

- Nem.

Ennyi volt az egész beszélgetésünk.

Mikor hazaértünk kiszálltam az autóból, Harry is ugyanígy tett. Beértünk a házba én gyorsan felrohantam. Becsuktam az ajtót és magamra húztam a takarót. Éreztem. hogy, Harry meg fog még keresni. Már azt hittem, hogy mégsem amikor belépett. Bűzlött az erős pia szagtól. Félve kinyitottam egyik szemem és ránéztem. A helyes, világsztár Harry helyett egy alkoholistaféle ember állt az ágyam szélén. Leült az ágyamra és lerántotta rólam a takarót. Nem mertem megmozdulni. A nyakamhoz hajolt és csókolgatni kezdte. Akaratom ellenére is megéreztem gusztustalan szagát.

- Édes pofa. Kelj már fel. - rángatta meg a kezemet - Nem hallod? – hajolt közelebb. – Nem? Hát jó.

Két kezével szó szerint letépte a ruhát rólam.

- H-h-arry. Hagyj.. Hagyj békén. – próbáltam a takarót visszahúzni magamra.

- Édesem, eszembe sincs. Emlékezz csak vissza. A buliban visszautasítottál. De most majd tanulsz az esetből.

Megrémültem. Harry nem volt még ennyire erőszakos. Még közelebb jött hozzám. Egy megoldáson volt. A jobb lábammal megrúgtam az érzékeny pontján. A takarót magam után húztam. Lerohantam a lépcsőn. Harry üvöltését lehetett már csak hallani. Kiléptem az ajtón és rohantam tovább. Letekintettem és akkor vettem csak észre, hogy egy melltartó és egy bugyi fedi a testem, meg a takaró a kezemben. Nem érdekelt mennyire néznek idiótának, a szabadságom volt a tét. Miközben rohantam eszembe jutott, még Niall mesélt arról, hogy nem lakik messze Harrytől. Még azt is elmondta merre kell menni, és hogy hogyan néz ki.

Csak futottam és reméltem, hogy Harry nem követett. Én nem akartam újra visszamenni hozzá. Elég volt nekem két teljes év vele. És ha nem most a szülinapomkor akkor mikor máskor lehettem volna végre szabad?  Megpillantottam egy hatalmas nagy házat. Egyből azt gondoltam, hogy ez Niall háza. Közelebb mentem és elolvastam a postaládán álló nevet. Niall Horan . Becsöngettem. Nem jött ki senki. Még egyszer megnyomtam. Egy hangot hallottam, valaki álmos hangon kiabált. Pár másodpercen belül az ajtó kinyílt és Niall állt előttem egy szál alsónadrágban.

- Diana…Te mit keresel?

- Niall. – kiáltottam fel. Megöleltem és szerintem azt se tudta mitévő legyen. – Kérlek engedj be.

Az előttem álló fiú szó nélkül beengedett. Körbenéztem és férfi létére nincsen nagy rendetlenség.

- De most elmondanád miért jöttél? – állt meg előttem.

- Harry… Tudod kissé részeg volt és eléggé rám mászott… és hát tudod.. – dadogtam el neki nehézkesen.

- De ugye...

- Nem. Ezért állok előtted egy szál semmibe. Muszáj volt elmenekülnöm.

- Áh, most már mindent értek. Gyere ide kicsi lány. – tárta ki karjait.

Ölelése olyan megnyugtató volt, mintha nem történt volna semmi. Körülbelül két percig állhattunk így amikor elhúzódtam tőle.

- Diana, és mi lesz, ha Harry elkezd keresni? – tette fel a kérdést.

- Kérlek, ne mond el neki, hogy itt vagyok.

- Sokáig nem tagadhatom, előbb utóbb ki fog derülni.

- Akkor inkább utóbb. – sóhajtottam.

- Figyelj, hozok néhány ruhát. Aztán holnap reggel kitalálunk valamit, hogy hogyan csempésszünk ide néhány holmidat. – indult el a lépcső fele.

- Ez azt jelenti, hogy maradhatok? – csillantak fel a szemeim.

- Te azt hitted, hogy ilyen állapotban ki merlek dobni az utcára? – húzta fel szemöldökét.

Erre már nem válaszoltam inkább csak legyintettem egyet és helyet foglaltam a kanapén. Nagyon kényelmes volt.

- Nadrág is kell? – üvöltött Niall az emeletről.

- Nem kell elég a póló. – kiabáltam vissza.

Másodperceken belül lerohant a lépcsőn kezében egy nagynak tűnő pólóval.

- Remélem, megfelel – adta oda a pólót.

- Köszönöm Niall.

- Ha a vendégszobába ágyazok meg úgy jó lesz? –ült le mellém.

- Igen, persze. –bólogattam.

A csendet Niall telefonjának csörgése szakította meg. Felvette.

- Szia, Louis… Miért? Mi történt?... Ne, ezt nem mondod komolyan?? Bocsi, de most nem tudok…Tudom, hogy a legjobb barátom, de… 10 perc és ott vagyok. – idegesen nyomta ki a telefont.

- Baj van? – néztem rá aggódó szemekkel.

- De még mekkora… Harry nekiállt inni. Louis azt mondta, hogy áthívta őt és Harry teljesen be van állva, de ez még semmi. Füvezett.

- Hogy mi??? Harry füvezett??

- Jól hallottad. És még azt is mondta Lou, hogy azonnal menjek át. Ha éhes vagy kaja a hűtőben. A vendégszobába nem ágyaztam még be, de nyugodtan dőlj be az én ágyamba. Ja és kérlek ne menj el. Szia, Diana.

- Szia. – köszöntem el.

Most hogy elmondta mi történt azóta kattog az agyam. Miért tette ezt? Megbánta, hogy majdnem..?  Nem értem. Egyszerűen nem kapok választ a kérdéseimre. Majd Niall biztosan elmondja miért csinálta.

Úgy döntöttem ledőlök aludni mivel kissé fáradt, vagyok már. Felvonszoltam magam a lépcsőn. Egy hosszú folyosó volt előttem mindegyik oldalon öt-öt ajtóval. Jobbról a második ajtóba mikor benyitottam rögtön megfogott Niall illata. Ez volt az Ő szobája. Befeküdtem a jó puha ágyába, betakargattam magam és mély álomba merültem…